Korunk hadviselésében alkalmazott egyes eljárások vizsgálata és alkalmazhatóságukaz afganisztáni katonai beavatkozásban 2001 után

XXXII. OTDK, Had- és Rendészettudományi Szekció, Katonai műveletek tagozat

Helyezés: 2

Különdíj

Nevező intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar

A pályamunka szerzője: Bokros Tünde Ibolya
Szak: Biztonság-és védelempolitika, Képzés típusa: BSc, Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Kar: Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar


Témavezető:
Dr. Boldizsár Gábor ezds. - egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar


Napjaink biztonsági kihívásai olyannyira komplexekké váltak, hogy azokra adott válaszok tekintetében is egymást átfedő és egymásra épülő megoldások kialakítása vált szükségessé. A konfliktussal, válsággal sújtott térségek stabilizálására a nemzetközi közösségben jelentős szerepet vállaló Észak-atlanti Szerződés Szervezete is erőfeszítéseket tesz, amely a válságkezelést átfogó módon valósítja meg.
Az ENSZ-től 2003-ban átvett afganisztáni válságkezelő műveletek végrehajtása során kidolgozott katonai megközelítések tekintetében, - a küldetés politikai elhatározásának megfelelően -, szintetizálták a háborús és nem háborús műveletek alkalmazott módszereit. A nem állami szereplők egyre erősödő jelenléte és a szervezett bűnözés helyi lakossággal való összefonódása, valamint a terrorista csoportok jelenléte olyan eljárásokat termeltek ki, mint a felkelésellenes műveletek vagy a terrorizmus-ellenes műveletek.
A NATO legnagyobb súlyú és leghosszabb ideje tartó katonai műveletébe a Magyar Honvédség is szerepet vállalt, többek között a kiképzési és őrzés-védelmi feladatokban, valamint a Tartományi Újjáépítési Csoport tevékenységébe kapcsolódva, amely a helyi infrastrukturális és biztonsági körülmények javítását célozta.
Jelen tanulmány az átfogó megközelítés keretében megvalósult afganisztáni válságkezelő műveletet kívánja bemutatni, főként annak katonai aspektusait, a harccselekmények és tapasztalatok feldolgozásán keresztül, melyekhez az afganisztáni hadszínteret megjárt katonákkal készített interjúkat is felhasználom.
Fontosnak tartom, hogy a műveleti területről beérkező tapasztalatok minél előbb beintegrálódjanak a műveleti tervezés rendszerébe, konstruktív módon alakítva azt, amennyiben változtatások megtétele válik szükségessé, mind az erők megóvása, mind pedig a küldetés minél sikeresebb és teljesebb megvalósítása érdekében. Tanulmányomban Afganisztán műveleti környezete is bemutatásra kerül, az amerikai FM 3-0 szabályzatra támaszkodó PMSII-PT elemzői módszer végrehajtásán keresztül..